Középkori domonkosrendi kolostor és királyi udvarház - Budapest

Elena B.

Margitszigeten lévő Domonkosrendi apáca kolostort IV. Béla alapította Szűz Mária tiszteletére. A Nyulak szigeti Boldogasszony-zárda a középkorban a sziget legfontosabb intézménye, szerzetesi épülete volt. állt. IV. Béla a tatárjárás után tett fogadalma – miszerint, ha elkerülik a pusztulást, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja – értelmében lánya, Margit lakhelyeként alapította. Ő építtette a szigeten az apácakolostort és a kolostor melletti királyi házat is. Margit először a veszprémi ágostonos kolostorba került, majd 1252-ben 12 másik apácával együtt érkezett a szigetre.

Aliz R.

Az hogy lehet, hogy a domonkosrendi kolostor romjaiban, Szent Margit hercegnő otthonában hajléktalanok laknak életvitelszerűen? Fényes nappal ott alusszák ki az alkoholos/drogos mámorukat, valahányszor arra járok?
Nincs a Margitszigeten parkőrség, bármi felügyelet?

Róbert B.

A domonkos rendi apácakolostort VI. Béla király alapította Szűz Mária tiszteletére az egykori Nyulak, mai Margit-sziget területén. Tulajdonképpen lánya Margit lakhelyéül készült, aki a veszprémi ágoston rendi apácáknál nevelkedett, mivel szülei a tatárjárás után fogadalmat tettek, hogy születendő gyermeküket felajánlják az egyháznak.
A török megszállás alatt hagyták el az apácák a kolostort és azóta romkert. A szigetem már a XII. század végén udvarház állt.

Csaba B.

A Margitszigeten lévő Domonkosrendi apáca kolostort IV. Béla alapította Szűz Mária tiszteletére. A Nyulak szigeti Boldogasszony-zárda a középkorban a sziget legfontosabb intézménye, szerzetesi épülete volt. állt. IV. Béla a tatárjárás után tett fogadalma – miszerint, ha elkerülik a pusztulást, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja – értelmében lánya, Margit lakhelyeként alapította. Ő építtette a szigeten az apácakolostort és a kolostor melletti királyi házat is. Margit először a veszprémi ágostonos kolostorba került, majd 1252-ben 12 másik apácával együtt érkezett a szigetre.

Béla T.

Az apácakolostort IV. Béla királyunk alapította hálából Szűz Mária tiszteletére a tatárjárás után, amikor is fogadalmat tett, hogy ha az ország elkerüli a pusztulást, az épp úton lévő gyermekét felajánlja az egyháznak. A vesztes muhi (Sajó menti) csata után IV. Béla feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza (Clissa) várában született Margit leányuk 1242. január 27-én. Ezután megtörtént a csoda: az országot feldúló Batu kán váratlanul hazafelé vette útját, hátrahagyva a Duna-Tisza táján meghódított hatalmas területeket. A kolostor első épülete 1246 és 1255 között épülhetett, Mihály Domonkos-rendi szerzetes irányította az építkezéseket. A templom alaprajzában ciszter formát követ. A kolostor a déli oldalon állt, itt helyezkedett el a káptalanterem, a dormitórium, a refektórium és a konyha. A források betegházról és vendégházról is említést tesznek. A kolostortól nyugatra állt a kórház a XIII. század végén épült kápolnával. Ez a zarándokok számára épült, a vendégház pedig a királyi család tagjainak. Királyi ház és férfi szerzetesház is létesült a közelében, előbbiben halt meg IV. Béla 1270. május 3-án. A kolostor hamarosan az ország legelőkelőbb, legtekintélyesebb apácakolostorává vált, melyet 1381-től többször bővítettek, átépítettek, a XV. század második felében, Mátyás király uralkodása időszakában történt az utolsó nagy átépítés.

A kolostor történetének vallásos jellegű forrásai közül a legkorábbi 1276-ban készült, Margit szentté avatási perének jegyzőkönyve, amely ugyan nem maradt fenn, de felhasználásával készült a XVI. század elején írt Margit-legenda, melyet a Széchényi Könyvtárban őriznek és amelynek írója Ráskai Lea apáca volt, aki szintén a kolostorban lakott. A török megszállás alatt az apácák legkésőbb 1540 körül elhagyták a kolostort, majd a törökök feldúlták a sziget épületeit és katonai célokra használták azokat, de volt, hogy a kolostorkertet a Duna hordaléka is betemette, azóta csak romok állnak itt. A romkert fő elemei a templom, Szent Margit sírja és az apáca kolostor.

A terület első ásatása az 1838-as árvíz után kezdődött, mert az árvíz felszínre hozta Margit és V. István sírját. Később, a két világháború között majd 1958-1962 között folytak ásatások. Nagyobb munkálatok azonban csak az 1960-as években kezdődtek F. Tóth Rózsa régész irányításával, majd ezek is abbamaradtak, és csak 1994-től folytatódtak Írásné Melis Katalin régész vezetésével, helyreállítással egybekötötten. A kolostornak és a hozzá kapcsolódó épületeknek jelentős része azonban máig is föltáratlan. Az utolsó rekonstrukciós munkálatok 2008-2010 között történtek.

Tamás T.

Igazi történelmi kincs a Margit-szigeten. Remek hely, aki szeret a régi romok között sétálni. Kicsivel több információt is fel lehetne tűntetni a kolostor megmaradt épületfalaival kapcsolatban.

Levente M.

Remek hely azok szàmàra, akik szeretik a történelmi romokat. Az épület alaprajza, fōbb falai még àllnak (egy részét megerōsítették). Egy 30 perc alatt bejàrható az egész, néhol kicsit labirintusos. A gyerekek biztos nagyon fogjàk élvezni a bolyongást, a falakra mászni azonban tilos.

Zoltán S.

A margitszigeti domonkos rendi apácakolostort IV. Béla alapította Szűz Mária tiszteletére. A Nyulak szigeti Boldogasszony-zárda a középkorban a sziget legfontosabb intézménye, legjelentősebb és leggazdagabb szerzetesi épülete volt.

1259-ből ismert az alapítólevele, az épülete ekkorra már készen állt. IV. Béla a tatárjárásután tett fogadalma – miszerint, ha elkerülik a pusztulást, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja – értelmében lánya, Margitlakhelyeként alapította. Ő építtette a szigeten az apácakolostort és a kolostor melletti királyi házat is. Margit először a veszprémi ágostonos kolostorba került, majd 1252-ben 12 másik apácával együtt érkezett a szigetre.

A Szűz Mária tiszteletére szentelt zárdát először az ágostonosok, majd a domonkos-rendiek irányították, létrejöttében nagy szerepet kapott Ákos budai prépost. A kolostor vagyonának alapját hatalmas birtokai adták, 1270-ben már nyolcvan falu tartozott hozzá. Megerősítését segítette az is, hogy a pápa is támogatta, valamint gazdag, előkelő családok gyerekei is ebbe a kolostorba kerültek. Jövedelemforrásai közé tartoztak még jelentős vámösszegek is. IV. Lászlótestvére, Erzsébet is a zárda lakója volt, és jelentősen gyarapította vagyonát. A közelben férfi szerzetesházat is építettek, és a királyi ház jelentős országos események színhelye volt: 1266-ban itt kötött békét IV. Béla király a fiával, és itt is halt meg 1270-ben.

Az apácák véglegesen a török megszállásalatt hagyták el a kolostort. A török hódoltságóta a terület romterületként látogatható. A látogatható romkertben lévő maradványok több korszak építkezéseit bemutatják. A romkert fő elemei a templom, Szent Margit sírja és az apácakolostor.

A kolostor jelentősége Margit halála után még tovább növekedett, szentté avatása kapcsán. Már életében több csodás eseményről tudósítottak, életéről, sírjáról és az apácakolostorról sok részletet megőrzött az 1276-ban kezdődött vizsgálat és annak jegyzőkönyvei. Ezek szövegére épült a Margit-legenda is, mely több változatban készült el, és egyik magyar fordítását Ráskai Leakészítette el, aki a kolostor lakójaként több kódexet is leírt az 1510-es években.