Dömösi prépostsági romok - Dömös

Katona B.

1000 éves templom. Érdekes történetek az ország múltjából. Gyönyörű kilátás, remek vezetéssel.

Kristóf S.

Látszólag csak egy átlagos rom-maradvány, valójában a magyar történelem egy szelete bújik meg itt a dömösi temető mögött. Érdemes bejelentkezni előre és meghallgatni a prépostság rendkívül érdekes történetét! A nyitvatartásról érdemes előre tájékozódni a honlapon, mert egyébként nincs nyitva!

Szilvi T.

Meleg szívvel ajánlom mindenkinek, akit érdekel a magyar történelem, főleg az Árpád-házi királyok története. Fantasztikus tárlatvezetésben volt részünk. I.Bélából és II. (Vak) Bélából profik vagyunk. Színes, izgalmas adomákat hallhattunk, a korrupt középkori monostor vezetőről, Mártonról, aki több adót szedett be, mint amennyit kellett volna, plusz nem fizette ki az embereit. Milyen ismerős történet! Pecsétje viszont megmaradt, csodás grafikai elemekkel. Minden sztorit nem lövök le. 🙂 Menjetek el!
Az oszlopfők csodásak!

Béla T.

Dömös neve 1079-ben bukkan fel először Szent László király egyik oklevelében, amikor a Buden comes (ispán) kérésére adományozó-hozzájáruló oklevelet állított ki, amelyben az a veszprémi káptalanra hagyományozta paloznaki birtokát. Ebben szerepel először a település neve Dimis („… in curia Dimisiensi…”) formában. A XI. századi királyaink egyik kedvelt tartózkodási helyeként és birtokközpontjaként tarthatjuk számon Dömöst, amit krónikáink is megörökítettek. Elsőként 1063-ban tűnik fel a királyi udvarház említése, mikor I. Béla testét szétzúzta az összeomló trónja, ami halálát is okozta. A XI. század végén ez a királyi központ hercegi tulajdonba került, és 1107-ben itt alapította a prépostságot Könyves Kálmán király öccse, Álmos herceg, Antiochiai Szent Margit tiszteletére, amit Lőrinc esztergomi érsek szentelt fel. Ekkor épült fel a kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templom, főszentélye alatt a ma is látható altemplommal. Miután Könyves Kálmán megvakíttatta Álmos herceget, az a szintén megvakított fiával, II. (Vak) Bélával az általa alapított monostorba vonult vissza. A prépostság ekkor még nem épült fel teljesen, majd II. (Vak) Béla uralkodása idején, 1138-ra készült el az épület, amit a király is gazdagon támogatott adományokkal, melynek tényét adománylevélben rögzítették. A prépostsági épület a templom délkeleti sarkához csatlakozott.

A tatárjárás idején, 1242-ben az épületet feltételezhetően felgyújtották, majd hamarosan újjáépítették. Károly Róbert király idején meg akarták szüntetni és egyesíteni akarták az óbudai prépostsággal kánonilag, Zsigmond király pedig a bencéseknek akarta adni az épületeket. 1321-ben a fellázadt visegrádi várőrség támadásával porig rombolták a monostort. Két évvel később Visegrád lett a főváros, így helyreállították az épületeket. A XV. században Zsigmond király eltöröltette a dömösi prépostságot, és olivetán benedek rendi apátsággá alakíttatta át, de a szerzetesek néhány év után lemondtak az épületről, és elköltöztek. Végül a XV. század közepén a budai Szent Zsigmond prépostsággal egyesítették.

A török korban az épület végleg elpusztult, majd köveit a lakosság és Gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök, dömösi prépost hordta el a XVIII. század elején, utóbbinak köszönhető Dömös barokk stílusú temploma, mely 1733 és 1744 között épült. 1977 ásatásokat végeztek a területen Gerevich László vezetésével. A kutatások során megtalálták a prépostsági templom falának köveit, valamint a tőle délre állt, téglalap alaprajzú palota és a délkeletre lévő prépostsági épületek falmaradványait is. Jelenleg az egykori szentélyt és az alatta fekvő, helyreállított altemplomot vehetjük szemügyre a helyszínen.

Zsolt L.

Az útvonalkeresővel indultunk el megkeresni Kedvesemmel, ezt a történelmi emlékhelyet. Mindenkinek ajánlom, hogy az Álmos vezér útját kövesse mely igényes jóállapotban lévő út, ne a Dobogókői utat, mert az eléggé gödrös, ráadásul, nem éppen a Rózsadombi villasoron vezet keresztül...
Maga a rommező, kicsit elhanyagoltnak tűnik, ám jelentős romok maradtak fent, állagmegóvásuk már megtörtént. Mi szombaton fél kettő tájékán jártunk arra, sajnos az altemplomot nem volt lehetőségünk megtekinteni, mellesleg semmilyen tájékoztatás nem volt a műemléknél, milyen lehetőségek lehetnek...

András N.

Ennek az igénytelen falunak a szégyene, hogy a magyar történelemben is szerephez jutott prépostsági maradvány nyáron is csak heti egy napon, szombaton látogatható. Ottjártunkkor a kerítés kapu be volt zárva, a bozót és a csekmet uralta a rom környezetét.
Más település talán méltó gazdája lehetne a Képes Krónikában is megörökített objektum maradványainak, Dömös falva sajnos nem az.

Edit V.

Az előzetes regisztrációra azonnal kaptam válaszüzenetet. A vezetés nagyon kedves és informatív. Az altemplom nagyon szép és hangulatos. Ajánlom!

13szunyi

Szombati napon voltunk, délelőtt, ekkor nyitva van az altemplom is. Érdekes előadást hallhattunk az itt tartózkodó tárlatvezető, régész hölgytől a történelmünk ezen szakaszáról. Olyat is ami nincs a könyvekben vagy amit kicsit másképp tanultunk. Nincs belépőjegy viszont adományt lehet adni. A hölgy valószínűleg nem a pénzért csinálja, hanem a szabadidejét áldozza fel erre, gondolom ezért is van egyenlőre egy nap erre a célra. Sajnos időhöz voltunk kötve, mert indult a hajónk, de még sokáig hallgattuk volna ezt az érdekes előadást.